Az autóklíma működése: 

·  Az autóklíma kompresszor, (1), a hajtását ékszíjjal az elektromágneses tengelykapcsolón keresztül kapja, összesűríti a hűtőközeget, s ezáltal a külső hőmérséklet fölé növeli annak hőmérsékletét.
·  A hűtőközeg a kondenzátorban (2), folyadékká kondenzálódik, ("lecsapódik") és a hőmennyiség az elektromos ventilátor (2a), légáramával a külső térbe távozik. A hűtőközeg ezután áthalad a szárítószűrőn (3), ami kiszűri abból az esetleges szilárd szennyeződéseket és nedvességet. A következő lépésben az expanziós szelep (4), csökkenti a hűtőközeg nyomását, annak hőmérséklete az utastér hőmérséklete alá csökken.
·  A következő, elpárolgási (folyadék-gáz) szakaszban az elektromos ventilátor az elpárologtatón (5), átáramoltatott utastérlevegőben lévő hőmennyiséget átveszi a hűtőközeg. Így az utastérbe visszakeringtetett levegő friss és párátlanított lesz. Az elpárologtató tálcáján összegyűlt kicsapódott pára egy vagy több kivezető csövön keresztül kifolyik a szabadba. 
·  Tehát az autóklíma berendezés a motor hűtőfolyadékával együtt működő fűtőberendezéssel (7), együttesen biztosítja a megfelelő klímatizálást. Így ezzel a kombinációval az utastér belsejében minden megkívánt légállapot (hőmérséklet és relatív páratartalom) elérhető a külső időjárástól függetlenül. Vagyis nyáron hűtött száraz, vagy télen, fűtött száraz levegő.

Autóklíma alapegységek:

Az Expanziós szelep:
Az expanziós szelep választja el a készülék magas nyomású oldalát az alacsony nyomásútól. Az autóklíma expanziós szelepe a mindenkor megkívánt üzemmódnak megfelelő mennyiségű hűtő gázt adagol az elpárologtatóba. Az expanziós szelep mindig az elpárologtató közelében van elhelyezve, vagy arra van rászerelve. A szelep működését három tényező befolyásolja: 

• Hőmérsékletérzékelő (thermo bulb), ami az elpárologtató kimenetére van szerelve,
• Kiegyenlítő, amely az elpárologtató nyomását érzékeli,
• Rugó amely egyensúlyba hozza a kiegyenlítő, illetve az érzékelő nyomását.

Kompresszor:
A kompresszor az autóklíma berendezésnek az a szerkezeti eleme, amely biztosítja a hűtőközeg cirkulálását a rendszerben a hűtő körfolyamat fenntartásának érdekében. A kompresszor feladata a hűtőközeg átszivattyúzása a rendszeren. A hűtőközeg beszívása gázállapotban alacsony nyomáson és alacsony hőmérsékleten történik, majd sűrítés után magas hőmérsékleten ill. magas nyomással kerül vissza a rendszerbe. A kompresszor csapágyazásának kenését speciális olaj végzi, melyet a gyártáskor töltenek bele: a kenőanyagot a rendszerben szintén a kompresszor keringteti. A kompresszor szabadonfutó ékszíjtárcsáját a jármű motorja hajtja, általában a főtengelyről ékszíjjal, vagy lapos (poly-v) szíjjal. A kompresszor csak akkor üzemel, ha a tengelyre épített mágnestekercs jelet kap, és a mágneses erő a síktárcsát a meghajtott szíjtárcsához rántja, ezáltal szilárd kapcsolat jön létre a kompresszor tengely és a tárcsa között. Ma már gyártanak mágneskuplung nélküli kompresszorokat, ahol a hűtőközeg-szállítási mennyiséget szabályozó szelepeket a gépkocsi számítógépe vezérli.

Elpárologtató:
Az elpárolgtatóban történik meg a hő átadása. Tulajdonképpen egy csőkígyó, melynek hőátadó képességét lamellákkal növelik. Feladata: miután a hűtő-közeg az expanziós szelepet alacsony nyomású és hőmérsékletű folyadék gáz keverékként hagyja el, így hőt von el a kondicionáló térből az elvárt hűtőhatást nyújtva. Az elpárologtató a légkondicionáló rendszer utolsó része, és a feladata a következő: miután a hűtőközeg az expanziós szelepet alacsony nyomású és hőmérsékletű folyadék-gáz keverékként hagyja el, hőt von el a kondicionálandó térből, az elvárt hűtőhatást nyújtva. A hűtőkör ezért a rendszer alacsony nyomású végén elhelyezett elpárologtatónál zárul. Mint már korábban láttuk, az elpárolgás az expanziós szelep által vezérelt, amely szabályozza a hűtőközeg pontos mennyiségét a levegő kívánt kezelésére, és biztosítja azt is, hogy a kompresszor még kis mennyiségű folyadékot se szívjon be. Az elpárologtató funkciója teljesen ellentétes a kondenzátoréval, de alapkivitele teljesen azonos. Az elpárologtató a kondenzátorhoz hasonlóan lehet csöves és lemezes, vagy tekercs típusú azonos paraméterekkel, de eltérő külső méretekkel, és a belsõ hidraulikus kör eltérő kialakításával. Az elpárologtató hűtőkapacitása maga után von egy második funkciót, a páramentesítést. Mivel az elpárologtatón áthaladó levegő páratartalommal rendelkezik, amit az utasok komfortérzetének megfelelőre kell szabályozni és a fölösleget el kell távolítani. A páratartalom egy részének eltávolítása kondenzátum formájában az elpárologtató lemezein történik. Az elpárologtató úgy van kialakítva, hogy a szükséges vízmennyiséget távolítsa el, és a legkedvezőbb állapotot biztosítsa az utastérben. A páramentesítés másodlagos hatása a szélvédők páramentes állapotban tartása. Az elpárologtató lemezelt csőkötegből, centrifugál-ventilátorból, házból, illetve a megfelelő csatornákból és kifúvókból áll.

Hűtő ventillátor:
A ventillátor a kondenzátorra szerelve segíti a hő leadásában. Ezek lehetnek szólóban illetve duóban, egy vagy több sebességűek.

Elektromos rendszer:
Az elektromos rendszerhez tartoznak még a belső kapcsolók, és a vezetékek, kijelzők, nyomáskapcsolók, kényelmet szolgáló különböző extrák.

Szárító szűrő:
A szárító szűrő feledata, hogy megszűrje a rendszerben keletkezett nevességet, hogy megvédje a rendszert a savasodástól, és a víz által keletkezett rozsdától, kiszűri a szilárd szennyeződéseket, gáz leválasztó. Cserélni 60.000.km-ként, illetve 4 évenként érdemes, melyet szakemberrel kell elvégeztetni. A csere töltéssel jár.

Nyomáskapcsolók:
A nyomáskapcsolók feladata megvédeni a rendszert a túlnyomástól, illetve az alacsony nyomástól, vezérelni az elektromos ventillátort.

Kondenzátor:
A kondenzátor a hűtőközeg halmazállapotát- (gáz a kompresszor kimenetnél és folyadék az expanziós szelepnél) -megváltoztató alkatrész. A magasnyomású oldalon található. A megfelelő működés érdekében nélkülözhetetlen, hogy a felülete mindig tiszta legyen.

Az autóklíma típushibái:

A nem karambolos eredetű, 4-10.-éves autók, autóklímájának a tipikus hibáit próbáljuk áttekinteni.
Első benyomásként furcsán hangzik: autóklíma típus hiba. Ez abból adódik, hogy a mai autógyártás, 80-90%-ban nagy sorozatú, automatizált gépsorokon előállított darabokból áll össze. Ennek egy darabja az autóklíma is. A szabványos elemekből felépülő hűtőrendszer hibáinak többsége nem szerkezeti, hanem a beépítéssel függ össze. A legtöbb hiba a rögzítési elégtelenség, csatlakozó, vagy kapcsoló körül van. Tehát olyan műveletek, melyeket még mindig kézzel végeznek.
Rögzítetlenségből eredően a csövek szétrázódnak, szétdörzsölődnek a motortérben.
A belső nyomásszabályzású autóklíma berendezések használaton kívüli állapotban hajlamosak a teljesítmény csökkenésre. Ennek oka az autóklíma hosszú ideig történő be nem kapcsolása.(több hónapig). A kompresszor kenőanyaga üzem közben tömíti a rendszert, hosszabb állásnál, a tömítések, gumialkatrészek porózussá, gázáteresztővé válnak, kiszáradnak.
Nagyon csapadékos tél után, feltűnően sok a klíma hűtőjének a hibája. (kilyukad, elkorrodál).
Ennek oka a sós lé, amit az előttünk haladó szór a hűtőre. Ezt kiküszöbölhetjük a rendszeres gőzborotvás mosásával